Jogszerű adatkezelés – első látásra

img

Jogszerű adatkezelés – első látásra

A marketing célú adatkezeléshez kapcsolódóan szervezett Adatkezelési reggelit a Kreatív Csoport február 22-én. Ebből gyűjtöttünk most össze néhány érdekes és/vagy hasznos információt.

A rendezvénynek nagyon ötletesen az Első látásra jogszerű adatkezelés nevet adták a szervezők, és ez az elhangzottak ismeretében mindenképpen tükrözi az előadások témáit. Ugyanis a legnagyobb tanulság az volt, hogy az Info törvényt is mindenki másként értelmezi. Vagyis ami például a NAIH szerint rendben van, a bíróság szerint lehet, hogy súlyos jogsértés és a többi.

Dr. Jóri András ügyvéd, volt adatvédelmi biztos elsősorban az adatvédelem elméleti hátterét ismertette előadásában. Rámutatott, hogy a magyar szabályozás jóval szigorúbb az uniós jogalkotásnál, és bizony helyenként ellent is mond annak. Így például nálunk személyes adatnak kell tekinteni az IP címet is. Véleménye szerint fontos lenne, hogy az adatvédelem helyett inkább a magánszféra-védelmi megközelítés irányába változzon a magyar jogrendszer. Idézte még Lawrence Lessig híres mondatát is, mely szerint a kód a törvény (The law is the code) a cybervilágban, és azt többnyire az USA-ban írják. Ezért aztán különösen nehéz a magyar adatkezelésnek megfeleltetni valamit, ami például a Facebookon történik, miközben az egyesült államokbeli szabályozás még az uniósnál is jóval szabadabb.

Dr. Soós Andrea Klára ügyvéd, reklámjogi szakértő sok visszásságra, eltérő értelmezésekre mutatott rá, vagyis a jogszerű adatkezelésnek teljes mértékben megfelelés lényegében ellehetetleníti a marketing szakmát. Példaként Egy „üdítőital” Light promócióját hozta fel, mely a fogyasztóvédelem szerint aggályos volt, hiszen véleményük szerint a nyereményjátékban való részvétellel a fogyasztó kijelentette, hogy szereti az üdítőitalt és cukormenteset fogyaszt. Mivel ez már egészségügyi kérdéskör, ezért különleges adatnak tekinthető, melynek kezeléséhez hivatalosan két tanú aláírásával ellátott hozzájárulás kell.

 

Önkéntesség, tájékozottság, célhoz kötöttség

Az ügyvédnő a jogszerű adatkezeléssel kapcsolatban kiemelt néhány fontos feltételt, ilyen például az önkéntesség, a tájékozottság és a célhoz kötöttség. Vagyis mindig egyértelműen biztosítani kell a hozzájárulás önkéntességét, és még a hozzájárulás előtt megfelelő tájékoztatást kell nyújtani, mely mindig elérhető. Szintén fontos, hogy csak azokat az adatokat kérjük be, melyekre az adott célhoz szükségünk van. Ha tágabb hozzáférést kérnénk (pl. nem csak egy promócióhoz, de marketing célokra is felhasználnánk az adatokat), akkor már két hozzájárulás kell (pl. az adatlapnál két erre vonatkozó szövegnél kell pipálni). Fontos, hogy a promóciós játék esetében nem csak az adatkezeléshez kell hozzájárulás, de a nyertesek nevének nyilvánosságra hozásához is.

A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban dr. Soós Andrea Klára ügyvéd azt is elmondta, hogy csak abban az esetben nem szükséges, ha ügyfelek adatairól van szó (a hírlevelek olvasói sajnos nem ebbe a kategóriába tartoznak), vagy például kutatáshoz szükséges (a piackutatás azonban nem ilyen). Ugyanakkor nem kötelező minden egyes promóciós játéknál bejelenteni az adatkezelést, elég célonként. Hogy mi a helyzet a Facebook-promóciókkal, arra egyelőre ő sem tudott pontos választ adni, az értelmezőkön múlik, hogy egyáltalán van-e személyesadat-kezelés e tekintetben.

A NAIH-hoz történő bejelentés egyelőre ingyenes, később várhatóan 5-10 ezer forintba kerül majd. Jelenleg a hivatal leterheltsége miatt az elbírálás ideje elhúzódhat, él azonban a „8 napos szabály” a közigazgatási szerv hallgatására vonatkozólag, vagyis ha ezen az időn belül nem kapunk visszajelzést, elkezdhetjük az adatkezelést. A probléma csak az, hogy a 8 nap a kérelem hiánytalan adatainak a rögzítésével kezdődik, vagyis nem a beérkezésével.

 

Mit tegyünk a notórius feljelentgetőkkel?

Hiába azonban a körültekintés, ha bíróságra kerül az ügyünk, az már gyakorlatilag veszett fejsze nyele. A bizonyítási teher ugyanis mindig az adatkezelőnél van, és a bíróság előtt is védhető adatbázist nagyon nehéz dokumentálni. Míg a „ráérő nyugdíjasok, unatkozó háziasszonyok és notórius feljelentgetők” panaszait könnyen leszerelhetjük reklámajándékkal, jó ügyfélszolgálattal, addig a versenytársak rosszindulatával nehéz mit kezdeni, különösen, mivel a NAIH-nál névtelen feljelentésre is van lehetőség.

Dr. Sylvester Nóra, az NMHH E-szolgáltatás Felügyeleti Osztály vezetője elsősorban a spamekről beszélt, kiemelve, hogy a jogsértéstípusok tekintetében jellemzően a leiratkozással kapcsolatban van probléma, vagyis nincs meg erre a lehetőség vagy nem megfelelő. Fontos, hogy a feliratkozó nevét és a feliratkozás időpontját (esetleg az IP címet is) mindig vegyük nyilvántartásba, és a leiratkozást mind elektronikus, mind postai úton biztosítsuk. S bár a cégek esetében nem szükséges engedély, hogy marketing célú üzenetet küldhessünk, a leiratkozásra ebben az esetben is lehetőséget kell adni.