Marketingkommunikációs leckék a Nintendo tollából: szerezd meg hát mind!

img

Marketingkommunikációs leckék a Nintendo tollából: szerezd meg hát mind!

Egy tweet, és megőrül a világ: az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon megjelenik a Pokémon Go, rengeteg egykoron hű poké-rajongó szívét ejtve ezzel rabul. Két héttel az indulás után már kis hazánkban sem ritka, hogy úton-útfélen elszánt, fiktív szörnyecskéket üldöző játékosokra bukkanunk. Felmerül a kérdés: hogyan kerülhet egy csaknem húszéves videojáték modernizált változata egyik napról a másikra a letöltési listák élére?

 

Ennek megértése érdekében nézzük meg közelebbről az applikációt! A Pokémon Go a népszerű alkalmazások fő jegyeit viseli: könnyen hozzáférhető, a letöltés és a regisztráció egyszerű, és – ami a digitális bennszülötteknél mérvadó – gyors, a játékba lépve egyértelmű utasításokat kapunk, és tanulási folyamat nélkül kezdhetünk el játszani. Az alkalmazás ingyenes, de megjelennek benne a mini tranzakciók, azaz ha valamiért nincs kedvünk küzdeni, fizethetünk is a megszerzésükért. És végül az AR (Augmented Reality), vagyis a kiterjesztett valóság, melynek szórakoztató oldalát a fiatalok már kitapasztalták pl. a Snapchat használatával (különböző fényképszűrőket illeszthetnek arcokra, s azok a kamera mozgása közben is követik az arcot). Dióhéjban tehát a Pokémon Go minden olyan vonzó tulajdonsággal bír, mely már más alkalmazásoknál is bizonyított. De mi az, ami ezeken is túlmutat?

 

Kifizetődő márkaépítés

A ’90-es évek szülöttei a tévék előtt ülve követték az Ash Ketchun pokémesterré válásához vezető izgalmas utat, chipses zacskókból kihalászott Pokémon Tazoval kereskedtek, s óvodai, általános iskolai udvarok teltek meg pokémonosat játszó gyerekekkel – történt mindez 15-20 évvel ezelőtt. A Nintendo most, 2016-ban egy már ismert terméket használt fel, húszévnyi munkával felépített márkát modernizált, majd kamatoztatott. Ezért is lehetett elég egy tömör tweet a Pokémon Go megjelenéséről július 6-án ahhoz, hogy különösebb hirdetési költség nélkül a letöltési listák élére ugorjon az alkalmazás.

A Pokémon Go azonban túlmutat egy gyerekkori álom beteljesülésén (vagy a kóros játékszenvedélyen). Ugyan eddig is telefonjukra szegezett tekintetű emberek jártak-keltek az utcákon, azonban a virtuális és valós világ összekapcsolásának köszönhetően most mellettünk zajlanak az eddig négy fal közé szoruló online játszmák. A jelenség, hogy elszánt pokémon vadászokkal találkozunk a fizikai világban, egyrészt még akkor is felkelti az érdeklődésünket, ha alapvetően nem kívánunk bevonódni, másrészt egy újfajta trendet indíthat el az online játékosok körében: végre a fizikai valóságban is találkoznak. Ezzel pedig úgy látszik, mindenki nyerhet: az emberek erősíthetik a kapcsolatteremtő képességüket (a közös érdeklődés által), érezhetik, hogy egy közösséghez tartoznak, a játékfejlesztők pedig hátradőlhetnek, hiszen maguk a játékosok válnak egy perc alatt élő hirdetőtáblává.

 

Megmentjük a világot a pusztulástól?

A játék kéthetes pályafutása alatt a vadászó pokémesterek száma egyenes arányban nő a jelenséget körülölelő negatív hangok számával. A virtuális világban bolyongó játékosok nem észlelik a valós fenyegetéseket: könnyen kilyukadhatnak egy forgalmas út mellett vagy épp egy szikla peremén. Az ismerősen csengő márka és az általa gerjesztett káosz tökéletes média-alapanyagnak bizonyult, mely még inkább segített a Pokémon Go hírének terjedésében.

A személyes adatok biztonságát is többen megkérdőjelezték. Azzal például, ha Google-fiókunkkal regisztrálunk az – egyébként GPS-alapú – alkalmazásba, rengeteg adathoz adunk hozzáférést a vállalatóriásnak. A cselekvések, lokációk alapján épített adatbázisból könnyen válhat a hirdetők számára értékes felület, ami a felhasználók számára még több kéretlen reklámot jelenthet. (Már folynak a tárgyalások a CPV alapon számlázott hirdetési felületek létrehozásáról az applikáción belül.)

A még csak két hete futó játékkal kapcsolatban azonban korai még messzemenő jóslatokba bocsátkozni. Érdemes megjegyezni, hogy a fiatalok, akik előszeretettel használják az alkalmazást, nem épp a hosszú távú elköteleződésükről, márkahűségükről híresek. Továbbá, a Pokémon Go alapvetően több helyszínen játszódó, barangolós játék, így nem valószínű, hogy heves esőzések vagy ereszről lelógó jégcsapok között fognak ritka Pokémonok után vadászni a játékosok.

 

Összegezve, sokévnyi márkaépítés, a felfedezés örömével való kecsegtetés, az egy közösséghez való tartozás érzése és a könnyű elérhetőség teszi még vonzóbbá azt a gyerekkori játékot, mely eddig szigorúan a fantáziánkra hagyatkozott, és mely a telepi játszóterekről most átvándorolt az állandó készenlétben lévő okoseszközünkre. Figyelem, soha nem árt óvatosan adaptálni az újdonságot!

 

Forrás: AdWeek, Brafton.com