A webes szövegírás fogásai

img

A webes szövegírás fogásai

Múlt héten zárult le a Kreatív szaklap által meghirdetett Copywriter (webszövegíró) verseny, melyen ügynökségünk a 62 pályázóból 2. helyezést ért el. Bár az eredmény nagy elismerés számunkra, ezt a bejegyzést nem az ünneplésnek, inkább a tapasztalatok összefoglalásának szánjuk. A versenyhez hasonlóan ez a poszt is a rövid szöveges hirdetési üzenetek megírására vonatkozik, vagyis az online szövegírás egy szeletét fedi le. Iránymutatást ad többek között a Google AdWords, a CTnetwork, az ETARGET és a Facebook hirdetések hatékony használatához.

 

1. Mi a cél? A megmérettetés során a pályázók közül az jutott tovább a következő fordulóba, aki a legmagasabb átkattintási arányt érte el a hirdetésével. Vagyis itt a cél a minél nagyobb forgalom generálása volt. Ha azonban arra törekszünk, hogy minél több konverziót (vásárlást, regisztrációt, megrendelést stb.) érjünk el hirdetéseinkkel, akkor egész máshogyan kell megfogalmazni az üzeneteinket. Míg az első esetben a figyelemfelkeltésen van a hangsúly, addig az utóbbinál minél pontosabb tájékoztatást kell adnunk a meghirdetett akcióról, ajánlatról, hogy az átkattintókból minél nagyobb eséllyel váljon vásárló.

2. Ki a célcsoport? A nyelvezetet, a szóhasználatot erősen befolyásolja, hogy kihez szólunk. 

3. Szleng: toljuk vagy ne toljuk? A verseny tanulsága alapján a szleng kifejezések nagyon jól tudnak működni, amennyiben a figyelemfelkeltés a cél. Ennek ellenére azonban nem minden helyzetben ajánljuk: ha az ügyfél komoly imázsa ezt nem engedi meg, akkor még abban az esetben sem élhetünk ezzel az eszközzel, ha a célcsoport indokolná. Ráadásul a legtöbb hirdetési hálózat szigorú szabályzattal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy milyen kifejezéseket tartalmazhatnak a szövegek, kiszűrve ezzel a túl provokatív, trágár és közízlést sértő szavakat.

4. Átfolyó szöveg használata: A verseny és az elmúlt évek saját tapasztalata is azt mutatja, hogy a címsor és az első sor szövegét nem ajánlott folyószövegként kezelni. Nem segíti a figyelem felkeltését, ráadásul megnehezíti az értelmezést.

5. Árkommunikáció: A magyarok árérzékenységét számos tanulmány igazolja, így ha jó árat kínálunk, azt érdemes megjeleníteni a hirdetési szövegben is. A nehéz kérdés itt az, hogy mi számít jó árnak? Ami a cégnek annak tűnik, az még közel sem biztos, hogy a potenciális ügyfeleknek is tetszik majd! A legjobb ár persze az ingyen: ha valamit ingyen kínálunk (pl. lézeres látásjavítás ingyenes szemvizsgálattal), akkor azt mindenképp érdemes kihangsúlyozni.

6. Call to action: A felszólítások mozgósító erővel bírnak, ezért fontos, hogy legyen a szövegben call to action üzenet. Például „Szórakozás fél áron” helyett „Szórakozz fél áron!”. Hasonlóan jó hatást érhetünk el akkor is, ha kérdésekkel szólítjuk meg a potenciális ügyfeleket. Például „Olcsóbban telefonálnál?”

7. Földrajzi behatárolás: Ha a szolgáltatásunk regionális, akkor nagyon fontos ezt a hirdetési szövegben tisztázni, hogy a látogató ne az oldalunkon jöjjön rá, hogy nem is tud élni az ajánlatunkkal. Például: „Autókölcsönzés már napi 5000 Ft-tól!” helyette: „Autókölcsönzés Győrben már napi 5000 Ft-tól!” Ha keresőben hirdetünk (pl. Google AdWords), akkor a kulcsszavakat is megadhatjuk eszerint, ilyenkor a hirdetés szövegében már nem kell erre kitérni. Például „autókölcsönzés” helyett „autókölcsönzés Győr”. Másik lehetőség a hirdetési csoport földrajzi targetálása (ezt is több rendszer tudja): megadhatjuk, hogy az üzeneteink csak azoknak jelenjenek meg, akik Győrből neteznek.